Kiszámítani a kiszámíthatatlant

Élt egy ember pár száz évvel ezelőtt, akit úgy hívtak, hogy Isaac Newton.

Egyesek viccesen megjegyzik, hogy ő találta fel a gravitációt, amikor a fejére esett egy alma.

Valójában természettudós volt, aki megfigyelte, hogy a körülöttünk lévő világban mindent
törvényszerűségek irányítanak. És hogy ezek a törvényszerűségek leírhatók és kifejezhetők
matematikailag számokkal.
Attól kezdve értették meg az emberek, hogy a tömegvonzás, a gravitáció és bármely
mozgás kimenetele előre jelezhető. Mindennek mértéke és mennyisége van. Ma is ez az alapja az
űrkutatásnak és a csillagászatnak.

Aztán később élt egy másik ember, akit Albert Einstein-nek hívtak. Ő is algoritmust keresett látszólag
megmagyarázhatatlan dolgokra és megalkotta a híres Relativitás-elméletét.
Észrevette többek között, hogy a tér és idő egy egységként kezelendő, ami egy szövet, és ami görbíthető
és fodrozódhat. Leírta, hogy minden viszonylagos és hogy mindennek van nyugalmi energiája is.
Ennek ellenére nem mindenki hitt az elméletében, mások elképzelhetetlennek tartották az életet egy
abszolút vonatkoztatási rendszer nélkül.
Einstein szerint sokan egyszerűen nem értették meg az azt leíró matematikát akkor. Éppen ezért sosem
kapott Nobel-díjat a Relativitás-elméletéért (csak egy korábbi munkájáért).

Azonban később ez az elmélet szolgált a kozmológia megalapozására és a világegyetem sok
tulajdonságának megértésére, melyet jóval Einstein halála után fedeztek csak fel (mint például a
gravitációs fodrozódást, vagy a gravitációs lencsehatást). Az elméletei nem kísérletezés vagy megfigyelés
során születtek, hanem pusztán matematikai és elméleti következtetésekkel. De amikor később ezeket
méréssel ellenőrizték, azok pontosnak bizonyultak. Mindenesetre az ő megfigyeléseire alapozzák ma
többek közt a kvantum-fizikát és az atom-fizikát, GPS-rendszereket (atombomba, nukleáris erőművek,
atomóra).

Tehát egy látszólag bonyolult dolog is egyszerűen megmagyarázható, ha megértjük azt a mintázatot, ami
leírja. Ebből kifolyólag, ha alkalmazzuk az ismert képletet, akkor kiszámítható lesz az eredmény. Így
működik a minket körülvevő világ, a természet, az élet, a társadalom, a zene, egyszóval minden. Egyszerű
mintázatok alapján.

Algoritmusok alkotják a mesterséges intelligenciát, a Google-keresőmotorját, a Facebook szépítő-filterét
ami a szelfidet dekorálja ki, az önvezető autókat, a pénzügyi és gazdasági folyamatokat, a tőzsdét, a
társadalmi viselkedést, a történelmi eseményeket. De algoritmusa van a sikernek, a kudarcnak, a
boldogságnak, a pszichológiának és még a bűnözésnek is... és még sorolhatnám. Algoritmus például egy
étel receptje is, vagy akár egy számítógép-program..

Ha megismersz, vagy megalkotsz egy képletet, akkor kiszámítható lesz az eredmény, tudod, hogy milyen
reakciót vált ki egy adott szituáció. Így működik az egész világ.

Mindenre van algoritmus, csak fel kell tudni ismerni és alkalmazni kell, s ha ez megvan, akkor kiszámítható
az eredmény. Például Newton képletei szerint, ha ismered a paramétereket, akkor kiszámítható egy
eldobott kő röppályája, becsapódásának helye és annak ereje. Vagy kiszámítható egy bolygó pontos
helyzete akár a múltban is visszamenőleg.

Viszont a törvényszerűségek akkor is működnek, ha nem ismerjük azt. Tetszik, nem tetszik, ez van.

És mi ebben a csodálatos? Az, hogy mindez bárkinek ugyanúgy működik, ha ismered, ha nem ismered
az adott algoritmust. Például ha feldobsz egy téglát és aláállsz, akkor tuti, hogy a fejedre esik, akár
hallottál Newtonról, akár nem.

Nincs ez másként a pénzügyi világban sem, abban is vannak mintázatok.

Él még ma is egy ember, akit úgy hívnak, hogy Soros György. Tőle származik a címben leírt mondás:

“Kiszámítani a kiszámíthatatlant”.

Ahogy Einstein, Newton vagy más természettudósok algoritmusokat kerestek egy adott esemény
leírásához és találtak, úgy Soros is megalkotta a maga algoritmusát, ami szintén működött neki, csak ő a
pénzpiaci folyamatokra keresett képletet (Amúgy nemcsak arra, hanem például a politikai, társadalmi
folyamatokra is, de ezt most hagyjuk).

Sikerült neki? Valószínüleg igen, hiszen pénzt csinált a nullából és nemis keveset. Megfigyelte a
gazdasági folyamatokat és alkalmazta a receptet. 

Most valszeg sokan felszisszennek, de én nem a személyéről szeretnék írni. Sokkal inkább arról az
elméletéről, hogy mennyire fontosak , hogy megismerjük a körülöttünk lévő dolgokat ahhoz, hogy
eredményt kapjunk. Ja és van mégegy dolog, ami szükséges: nevezetesen, hogy tudd mihez keresed azt
a bizonyos algoritmust! Mire keresel megoldást? Mit akarsz elérni?

Sikeres akarsz lenni? Boldog akarsz lenni? Szabad akarsz lenni? Változtatni akarsz dolgokon? Vagy csak
meg akarod érteni, mi folyik körülötted? Mindenre van recept, mindenre van képlet és van magyarázat!

“A piacnak sosincs igaza” - jelszóval Soros specializálódott a gazdasági anomáliákra. Kíméletlenül
kipécézte az alul- vagy felülértékelt valutákat bárhol a világon. Nekiment a thai bath-nak, a maláj riggitnek
De a csúcs, hogy 1992 szeptemberében néhány hét alatt bedöntötte az angol fontot. Ez a manőver egy
nap alatt 1 milliárd(!) fontot hozott számára. Ez a tranzakció később bevonult a közgazdasági
tankönyvekbe.
Törvénytelen volt ez? Nem!
Szemétség volt ez tőle?

Lehet kritizálni, de a font később nélküle is leértékelődött volna, a brit Jegybank töketlenkedése miatt.
Amúgy korábban nyíltan meghirdette a támadást. Viszont azért valakit elítélni, mert észrevesz egy
pénzpiaci anomáliát, majd ki is használja azt, hát kissé furi. 

Amit ki szeretnék hangsúlyozni az az, hogy szisztémája tulajdonképpen teljesen sablonos volt.
Amit csinált, annak elvileg van tanulható tudománya. A valutaalapnak is létezik egy modellje, ami
kiszámítja egy deviza egyensúlyi árfolyamát, ami sem az inflációt, sem a deflációt nem táplálja.

Ezt más is megtehette volna, ha észreveszi a lehetőséget. Ez a recept bárki által másolható mind a mai
napig. 

Mit akarsz elérni az életben? Figyelj! Tanulj! Építsd fel az algoritmusodat. Helyettesítsd be a képletbe a
változókat és a kívánt eredmény jön magától. A képletek önmagában természetesen nem garanciák a
célok elérésében, hiszen a behelyettesítendő változók nem biztos, hogy rendelkezésre állnak.
És mégegy dolog: a képlet akkor is működik, ha azt nem ismerjük, vagy nem veszünk róla tudomást.